Írta: Edömér

Elfogult vagyok kedvenc zenekarom irányában, ezért nagyon hosszú ideje érlelődik bennem ez a cikk. A P. Mobilt 81-táján a rádióból volt szerencsém megismerni, s 82-től járok koncertjeire. 94-ben a Fradi pályán az ember megélhette azt a csodát, hogy ismét együtt látta azokat a zenészeket, akiket gimnazista korában istenített. Régi/új lemez jött Babolcsai néni személyében, pedig ezt a lemezt már 85-ben beharangozták, de aztán kimúlt a zenekar, most aztán felturbózva végre kijött. 95-ben újabb csoda, a két Pecsa koncerten. Vikidállal, Varga Miklóssal és Deák Bill Gyulával ismételten elvarázsolták a közönséget Bencsik Samura emlékezve. Majd jött egy törés a zenekar életében 96 végén /Tunyóék távozása/ s csak Póka Egon jelentette számomra azt a reményt, hogy itt még lehet valami. Szerencsére nem tévedtem.

"Jössz Csörgére a Malomvölgybe?"- a kérdést egy szekszárdi borozóban kaptam a minap. Ami a vicc, hogy nem kell meglepődni az ehhez hasonló, enyhén képzavaros megnyilvánulásokon. Volt ugyanis tíz évig egy Csörge-tavi Rockfesztivál a tolna-megyei székhelytől pár kilóra, aminek az ősközönsége még a mai napig skizoid állapotban leledzik a "Nagy Költözés" miatt. 2001-ben ugyanis a rendezők egyszerűen áttették a bulit a Pécs melletti Malovölgyi-tó arborétumába (a vicces nevű kiszáradt tó időközben a privatizáció áldozata lett). De ettől ez még a Csörge. Az a rendezvény, ahol... Olcsóság van (napijegy 3000HUF, heti jegy júli 9-ig 7900HUF, helyszínen 9000HUF).

A brit The Cult története 1981-ben indul, amikor Ian Astbury csatlakozott az éppen énekes gondokkal küzdő, helyi gothic csapathoz, amit névváltás után Southern Death Cult-nak hívtak. A kvartett 16 hónapon keresztül folyamatosan turnézik, 1983-ig egyedül egy kislemezt vesznek fel (Moya). Feloszlanak, de Astbury kis szünet után csatlakozik Billy Duffy gitároshoz. Csapatukat Death Cult-nak keresztelik el. Duffy 1982-ben a Southern Death Cult-al turnézott, illetve korábban a The Nosebleeds és a Theatre of Hate tagja is volt.

1972 elején a tolószékéhez kötött Zappa emlékeztetve rajongóit, hogy még él, kiadta a „Just Another Band From Los Angeles” című LP t. Ez korábbi koncertfelvételeik válogatása. Kevés új anyagot tartalmaz, de korábbi szerzeményei felfrissítve, rockosabb előadásban hallhatók fűszerezve Kaylan cukrászdai melódiáival. Megemlítendő róla a „Billy The Mountain” című darab, ami a tipikus zappai abszurd keveréke Stravinsky, különösen a „Péter és a farkas” zenei világával. A történet aranyos. Billy egy hegy, két kedves kis város, Rosamond és Gorman közt él feleségével, Etellel. Etel egy fa, ő Billy vállából nőtt ki. Egy nap Billy honoráriumot kap a képeslapokon való eddigi szerepléséért, így végre elindulhatnak kettesben kirándulni. A hegy megindul és minden útjába eső katonai támaszpontot elpusztít, egyszerűen átgyalogol rajtuk. A kormányzó hatalmas stratégiai lehetőséget lát Billy erejében, de mivel az nem jelenik meg a sorozáson, elküldi egyik tapasztalt emberét, hogy bírja jobb belátása. A Studebacher Hoch nevű rafinált hős, hogy feljusson a hegyre, bekeni magát juhar-sziruppal, beáll egy telefonfülkébe és a gatyája alá beözönlő legyek liftszerűen röpítik a magasba. A meggyőzés nem megy egykönnyen, Studebacher egyre idegesebb lesz és elkezd fenyegetőzni: „Na idefigyelj te kommunista disznó... vagy megmozgatod a seggedet és megjelensz a sorozáson, vagy gondoskodni fogok arról, hogy egy New Jerseyben fekvő mocsár feltöltésére használjanak fel. A barátnődből pedig egy sorozat seprűnyelet vagy vasalódeszkát, de lehet, hogy kutyaólat csinálunk... világos?!” Billy egy darabig hallgatta, aztán elkezdett nevetni, de úgy, hogy az egész teste rázkódott bele és Studebacher Hoch leesett. Mi ebből a tanulság? Azt mindenki szűrje le magának.

Itt a május, egyre jobb az idő, egyszer az iskolának is csak vége lesz, el lehet indulni lassan az úton valamerre. Koncertekre, fesztiválokra, csak úgy, csavarogni. Ajánlom mindenkinek, hogyha van kedvenc zenekara, akkor csak a kaland kedvéért egyszer kísérje végig őket az országban, ahova csak lehet Hegyeshalomtól Záhonyig, Váctól, Bajáig. Az alábbiakban pár jótanácsot adunk a vándorlelkűeknek, fesztiválturistáknak. Talán Földes Hobó írta ezeket, talán ő is csak olvasta, hallotta valahol. Mindegy. (képen: MUNKÁCSY Mihály, 1874, Poros út I.)

Felfigyeltetek már arra, hogy a magyar kártyában a Tök IX-esen a dombon és a Piros IX-esen a vár tetején van egy-egy gazdátlan kicsi kalap, a Piros VII-esen meg meglőttek valakit? És ha igen, elgondolkodtatok már, hogy mi lehet ezeknek az oka? A Led Zeppelin esetében is sok ilyen furcsaság van. Cikkünk ezen nüansznyi érdekességek egy bizonyos szegmensét próbálja összefoglalni. És a ritkás magyarázatok is olyan jellegűek lesznek, mint hogy biztos azért, mert a Zöld Ász (a részeges) - ellentétben a többi Ásszal - mindenütt ott hagyja a kalpagját, a számszeríjas Tell Vilmos (alias Makk Felső) meg felelőtlenül lövöldözik.

A téma nagy jelentősségű, ámde csekély fontossággal bíró. Hogy finoman fogalmazzunk. Ha nem vagy igazi rajongó, ne olvasd tovább!