passzio.hu
Keresés Minden téma

Minden téma
  

    
Miben akarsz keresni? Cikkek Felhasználók Ismertetők


Keresés eredményei


 Top 15 - Tartuffe a.k.a. Anton Ego (2018, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


Szokásomtól eltérően most elhatároztam, hogy nem fogok panaszkodni, pedig személyesen, magánéletileg minden okom megvan rá (és ez most nem csak a szokványos "magyar epe"). Ami ellenben az év rock-metál fölhozatalát illeti, az sem jobb, sem rosszabb nem volt az átlagosnál. Lehet, hogy nem voltak igazi nagyágyúk, talán lehengerlő új bemutatkozások sem, de a középmezőny ugyanakkor javarészt szívmelengetően jól teljesített.

Ugyan a Rolling Stone magazin szerint rockzenei szempontból szívás volt a 2018-as év, de amint a műfaj egyik leghitelesebb figurája, Steve Lukather megjegyezte: az a lap egy rakás bukott, megkeseredett, középszerű zenész gyűjtőhelye, akik szisztematikusan lejáratják, vagy elhallgatják azokat, akik nekik valamiért nem szimpatikusak. A Rolling Stone - mint jelenség - általában véve (a Rock & Roll Hall Of Fame-mel egyetemben) szimptomatikus ebben a szakmában, de történetesen van abban igazság, amit írtak: ugyanis ha én egy pillanatra is azt hinném, hogy az a rock zene, amit ők tartanak annak, amiről ők tudósítanak, akkor nekem is az lenne a benyomásom, hogy a műfaj szörnyű válságban van...

Ideje: 2018. december 29. szombat 18:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Aktuális

 Tower Of Power - Soul Side Of Town (2018, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


Istenúccse, ezt már csak azért megírom, hogy borsot törjek Túrisas cimbora méretes tokmánya alá. Műfajilag ugyanis nem föltétlen indokolt itt szerepeltetni, de régi és orbitális nagy kedvencem; még akkor is, ha a fémszívű haverokat a vérvörös ragya veri ki tőle. A Tower Of Power a kései '60-as évek szivárványos világának és a San Francisco-i öböl multikulturális régióinak (jelen esetben Oakland-nek) zseniális terméke. Alapvetően soul-funk zenekar, de a jazz, r'n'b, blues hatások sem állnak távol tőlük. A '70-es évek elején megjelent 3 zseniális albumukkal (Tower Of Power '73, Back To Oakland '74, Urban Renewal '75) egyszer s mindenkorra beírták magukat a zenetörténelembe (összesen 8 Billboard Hot 100-as dalt jegyeznek), de az én szívembe is...

Ideje: 2018. augusztus 21. kedd 18:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Poison - Native Tongue (1993)


Szerkesztette: pjuan


Az 1983-ban, Mechanicsburg-ban (Pennsylvania, USA) alakult Poison a glam metál korszak egyik legsikeresebb alakja volt, 45 millió lemezt adtak el világszerte, amiből 15 milliónyi fogyott a hazájukban. A Billboard Hot 100-on tíz Top 40-es daluk szerepelt, közülük hat Top 10-es sláger lett, illetve egy balladát is írtak, a nagy slágerüket, amivel vezették is a Hot 100-at... Ez a dal az Every Rose Has Its Thorn című dal volt 1988-ban, ami a csapat tulajdonképpeni egyetlen komolyabb hangvételű munkája volt akkoriban...

De minden korszaknak vége lesz egyszer... A glam metálnak például a gazdasági válságból kinövő grunge-hullám vetett véget... A Poison is arra kényszerült, hogy váltson... Az 1990-es Flesh and Blood korong kiadása - és turnéja - után azzal kezdték meg a stílusváltást, hogy 1991-ben kirúgták az akkoriban éppen felesleges súlynak tűnő C.C. DeVille alapító gitárost, ezzel szakítva az inkább ösztönös, mint tanult stílussal... A helyére egy sokkal szofisztikáltabb zenészt szerződtettek, Richie Kotzen-t, akivel egyetlen - de sokkal komolyabb hangulatú - lemezt készítettek Native Tongue címmel... Egy a 10. születésnapjukat ünneplő lemezt, amin a glam-ből részben funk-blues lett, gospel kórussal a háttérben...

Ideje: 2013. december 22. vasárnap 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Teodor Tuff - Soliloquy (2012, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


Norvégiában nem gyenge a fölhozatal progresszív metálból: Pagan's Mind, Circus Maximus, Illusion Suite, Above Symmetry (ex-Aspera), stb. Ehhez a tehetséges társasághoz csatlakozik most a képtelenül mafla névválasztásról árulkodó Teodor Tuff. Az együttes dalszerzői Knut Lysklaett gitáros és Knut Hellem dobos, maguk mellé pedig beszerveztek egy kvázi komplett családot: Christer (szólógitár) és Rayner Haroy (bőgő) a Divided Multitude-ból érkeztek, s hozták magukkal jó hangú unokaöccsüket, Terje Haroy-t is.

Ideje: 2012. május 29. kedd 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők


... továbbá

Nem találta meg, amit keres?


Keresés "Tower Of Power -" Ideje::

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Arch Enemy - Covered In Blood (2019)
A svédországi Halmstad-ban, '95-ben alakult melo-death metálos Arch Enemy legutóbbi sorlemeze 2017-ben jelent meg Will to Power címmel. A csapat a 2019-es évet ezzel a

Tovább...
Evergrey - The Atlantic (2019)
A '95-ben, a svédországi Göteborg-ban alakult Evergrey sokáig hazájának egyik első számú prog-power metálos formációja volt, de Tom Englund énekes-gitáros jó nagy kátyúba vezette

Tovább...
Soen - Lotus (2019)
A Soen nevű svéd progresszív-alternatív metálos csapatot 2004-környékén indította az Opeth 1998-2005 közötti dobosa, Martin Lopez a régi cimborájával, Kim Platbarzdis gitárossal, aki azóta már

Tovább...
Johnny Gioeli - One Voice (2018)
One Voice címmel adja ki első szóló lemezét Johnny Gioeli, aki a Hardline és Axel Rudi Pell csapata mellett nemrég szerepelt a Gioeli-Castronovo és a Robert Rodrigo Band

Tovább...
Last Union - Most Beautiful Day (2016), Twelve (2018)
Kissé bajban vagyok ezzel a Last Union lemezzel, ugyanis a Twelve-t mindenhol új kiadványként hirdetik, pedig eredetileg 2016-ban jelent meg Most

Tovább...