Hat hónap után tűntek el a komposztált zacskók, bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.
Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kísérletben, melyet a környezetvédő szervezetek 2023. április 21-én indítottak. Azt vizsgálták, hogy szakszerű komposztálóban elásva mennyi idő után és milyen formában indulnak bomlásnak az élelmiszer-üzletláncok által kínált házilag komposztálható zacskók és szatyrok.
„A rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló eldobható kultúra egyszerűen nem fenntartható. Ugyan örömteli, hogy biztatóak a kísérlet eredményei fél év elteltével, mégis muszáj hangsúlyoznunk, hogy a hulladékmegelőzés és az újrahasználat mindig környezettudatosabb döntés lesz, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó használata – legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból.” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
Valós probléma az is, hogy a legtöbb embernek nincs otthon komposztálója, amelybe elhelyezhetné a házi komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskókat. Emiatt a legtöbben azokat a kommunális hulladékgyűjtőbe dobják, így nem hasznosulnak komposztként. Ha pedig a hagyományos műanyag begyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek a lebomló zacskók, akkor elszennyezik az újrahasznosítható műanyaghulladékot. Vannak olyan zacskók is a piacon, amelyek ipari komposztálást igényelnek, azonban az ilyen típusú szatyrokat jelenleg szintén csak a kommunális kukákba tudjuk helyezni Magyarországon.
A biohulladékok – amelybe beletartozhatnak a lebomló műanyagok is – elkülönített gyűjtése 2024-től uniós kötelezettség, így várhatóan január 1-től hazánkban is kidolgozzák az erre vonatkozó szabályozásokat. Az azonban jelenleg is kérdés, pontosan milyen rendszer fog életbe lépni, ugyanis a kapcsolódó jogszabálynak egyelőre a 2023. júniusában társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója ismert, a végleges változat továbbra is várat magára.
Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen – valamennyi összetevőjüket, a tintát és az adalékanyagokat is beleértve – lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek jellemzően ritkán jutnak komposztálóba. Ez pedig komoly probléma, ugyanis az efféle anyagok toxicitási vizsgálatai kimutatták, hogy a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanulmánya is figyelmeztet, hogy az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát.
Egyes tanulmányok (1) továbbá mikroműanyag-szennyezésről is beszámoltak komposztálható zacskók lebomlásához köthetően. Ellenőrzött komposztálási körülményeken kívül a lebomló műanyagok maradványai akár évekig fellelhetőek a környezetben, ahol valószínűsíthetően hasonló kockázatot jelentenek, mint a hagyományos műanyagok.
„Kísérletünkben a zacskók több hónap alatt, egy hosszú, forró nyár után bomlottak le, a bomlástermék szemmel nem látható maradékát, például az esetleges mikroműanyag-szennyezést nem vizsgáltuk. Környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha minél inkább elterjednek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek, így a gyártóknak és a forgalmazóknak is erre kellene törekedniük. 2022-ben felmértük az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében, és az eredmények azt mutatták, hogy még rengeteg a tennivalójuk, ha valóban zöld útra szeretnének lépni.” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértője.
Az élelmiszerboltok 2022-es műanyag- és szemétrangsora itt érhető el.
ELŐZMÉNYEK:
A zacskókat a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország munkatársai április 21-én helyezték el a Humusz komposztálójában, első alkalommal 45 nap elteltével ásták ki őket, majd három hónap után újra. A kísérlet során olyan műanyag zacskókat teszteltek, melyek „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel vannak ellátva. A Greenpeace és a Humusz a kísérlettel azt mérte fel, hogy a szatyrok és zacskók beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, azaz ha ezek házi komposztálóba kerülnek, akkor valóban komposztálódnak-e. A komposztba került zacskók bomlását a két szervezet most ellenőrizte harmadszor, és az eredmények értelmében lezárják a kísérletet.
A zacskókat és szatyrokat a zöldek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. A két szervezet által vizsgált CBA, COOP, Lidl, PENNY és Reál üzletekben a kísérlet kezdetekor csak hagyományos műanyag tasakok, vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem.
2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos, műanyagból készült alternatívákra.
Szenvedélyünk a szabadidő – További friss híreket talál a Passzio.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
