Sokan gondolják úgy, hogy egy hiányzó fog – különösen, ha nem látható helyen van – nem sürgős probléma. Majd egyszer. Nem fáj, nem zavar, ráér. Ez az egyik legelterjedtebb – és hosszú távon legdrágább – tévhit a fogászatban.
Egy elveszített fog ugyanis nem csupán egy üres hely a fogsorban, hanem egy olyan folyamat elindítója, amelynek következményei hónapokkal vagy évekkel később válnak igazán láthatóvá – és gyakran nehezen visszafordíthatóvá.
Az első lépés: a szomszédos fogak elmozdulnak
A fogak nem különálló egységek a szájban – egymásnak támaszkodnak, egymást tartják egyensúlyban. Ha egy fog kiesik vagy eltávolítják, a szomszédos fogak fokozatosan elindulnak a keletkezett rés irányába. Ez nem egyik napról a másikra történik, és eleinte nem is feltűnő, de néhány hónap, esetleg egy-két év alatt a dőlés vagy elfordulás már jól mérhető.
Mi ezzel a probléma? Az elmozdult fog nemcsak esztétikailag lehet zavaró, hanem nehezebben tisztítható is. A fogköztisztító eszközök nem férnek hozzá megfelelően, és olyan rések alakulnak ki, ahol a lepedék és a fogkő könnyebben felhalmozódik. Ezek a területek az ínybetegség és a szuvasodás melegágyává válhatnak – még olyan fogaknál is, amelyek korábban teljesen egészségesek voltak.
A szemközti fog reakciója: túlnövés
A fogak nemcsak oldalirányban tartják egymást, hanem a harapás során is kulcsszerepet játszanak. Minden fognak van egy párja a szemközti fogsorban, amellyel rágáskor érintkezik. Ha az egyik fog hiányzik, a vele szemben lévő fog elveszíti ezt a támaszt, és lassan a rés irányába kezd elmozdulni. Ezt nevezi a fogászat extrúziónak, közismertebb nevén túlnövésnek.
A túlnőtt fog idővel instabillá válhat, fogágyproblémák alakulhatnak ki körülötte, és nő a sérülés vagy törés kockázata is. Ráadásul ha később mégis szeretnél fogpótlást ezen a területen, a túlnövés miatt előbb fogszabályozó vagy egyéb fogászati beavatkozás válhat szükségessé – ami az egész kezelést hosszabbá és költségesebbé teszi.
A csontvesztés: amit nem látunk, de azonnal elkezdődik
A foggyökér nem csupán rögzítő elem, hanem aktívan stimulálja a körülötte lévő állcsontot. Rágás közben apró terhelési ingerek érik a csontszövetet, amelyek fenntartják annak folyamatos megújulását. Ha a fog hiányzik, ezek az ingerek megszűnnek – és a csont elkezd fokozatosan felszívódni.
Ez a folyamat már a fog eltávolítása után rövid időn belül megindul, és az első évben a legintenzívebb. Kutatások szerint az első 12 hónapban az érintett területen az állcsont magasságának akár 20–25%-a is elveszhet. Minél tovább marad pótlás nélkül a hiány, annál kisebb csontállomány áll majd rendelkezésre a későbbi fogpótláshoz. Implantátum esetén ilyenkor gyakran csontpótlásra is szükség lehet, ami a kezelést összetettebbé és költségesebbé teszi.
A rágás megváltozik – és ezt az egész test megérzi
Akár tudatosan, akár észrevétlenül, alkalmazkodunk a hiányzó foghoz: kerüljük az adott oldalt, máshogyan harapunk, más fogakra terheljük a rágás nagy részét. Rövid távon ez nem tűnik komoly problémának, hosszú távon azonban jelentős következményekkel járhat.
Az egyenlőtlen terhelésnek kitett fogak gyorsabban kopnak, a rágóizmok és az állkapocsízület pedig túlterhelődhetnek. Az állkapocs-ízületi panaszok – fájdalom, kattogás, korlátozott szájnyitás – gyakran csak évekkel később jelentkeznek. Sokszor fel sem merül, hogy egy korábban kezeletlen hiányzó fog állhat a háttérben. A krónikus fejfájás, nyaki izomfeszültség, sőt bizonyos esetekben hallásproblémák is összefügghetnek a megváltozott harapással.
Milyen fogpótlási lehetőségek léteznek?
A fogpótlás ma már nemcsak funkcionális kérdés – az esztétikai és természetes hatás is alapelvárás. A három leggyakoribb megoldás az implantátum, a híd és a kivehető fogsor. Mindegyiknek megvan a maga szerepe és indikációja; az optimális választás az elveszített fog helyétől, a csont állapotától, az általános egészségi állapottól és a páciens igényeitől függ.
Az implantátum a legkorszerűbb megoldások közé tartozik: egy titáncsavar kerül az állcsontba, amelyre korona készül. Előnye, hogy a szomszédos fogakat nem kell lecsiszolni vagy megtámasztásra használni. A koronák közül ma az egyik legnépszerűbb választás a cirkónium korona: fémmentes, esztétikailag rendkívül élethű, és allergiamentes tulajdonságai miatt is előnyt élvez a hagyományos fémkerámia koronákkal szemben. Megfelelő szájhigiéné mellett évtizedeken át megbízható megoldást jelenthet.
Mikor érdemes lépni?
A fogászati szakirodalom egyetért abban, hogy fogvesztés után minél hamarabb érdemes megkezdeni a pótlás tervezését – ideális esetben néhány hónapon belül, amikor a csontvesztés még minimális, és a szomszédos fogak nem mozdultak el jelentősen. A „majd egyszer” hozzáállás minden egyes hónappal újabb kezelési lépéseket tehet szükségessé.
Ha most foglalkozol a kérdéssel, és nem tudod, hogyan indulj el, egy alapos állapotfelmérés a legjobb első lépés. Ilyen konzultációt kínál például a VitalCenter Fogászati Klinika, amely 1990 óta működik Budapesten, a Margitszigeten. Több évtizedes tapasztalattal és komplex fogpótlási esetekben szerzett széleskörű szaktudással várják a pácienseket – az első konzultációtól a végleges fogpótlás elkészítéséig minden egy helyen elérhető.
Különösen összetett esetekben – amikor implantológiai, szájsebészeti és esztétikai beavatkozások kombinációjára van szükség – nagy előnyt jelent, ha nem kell különböző rendelők között ingázni.
Egy hiányzó fog tehát soha nem „csak” egy hiányzó fog. A legköltségesebb fogászati kezelések gyakran azok, amelyeket évekkel korábban el lehetett volna kerülni egy időben meghozott döntéssel. A domino-effektus megállítható – de minél korábban lépsz, annál kevesebb „dominót” kell majd visszaállítani.
Szenvedélyünk a szabadidő – További friss híreket talál a Passzio.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
