kedd , 23 április 2024
Kezdőlap Tech Tud-e az AI űrhajót tervezni?
Tech

Tud-e az AI űrhajót tervezni?

150
űrkutatás bosch bme
Képek forrása: Bosch

Mit tanulhat az űripar az innovatív járműtechnológiáktól? A biztonság és a hatékonyság hogyan egyeztethető össze egymással? Szükség lesz-e még mérnökökre, vagy a mesterséges intelligencia mindenre megoldást kínál? Ezekre a kérdésekre kereste a választ előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa Magyarország legnagyobb, egyetemi hallgatók által szervezett technológiai eseményén, a XXI. Simonyi Konferencián.

A járműtechnológiától az űriparig

Az innovatív megoldásairól és fejlett járműtechnológiáiról ismert Bosch csoport bár űrhajókat nem épít, de széles körű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben, amelyek a jövő űriparát megalapozó mérnöki fejlesztésekhez is hozzájárulhatnak. „Tud-e az AI űrhajót tervezni?” című előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa avatta be a jövő mérnökeit a komplex rendszerek fejlesztésébe, a biztonságot és a megbízhatóságot növelő megoldásokba, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásának lehetőségeibe. Az előadásra március 19-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott XXI. Simonyi Konferencián került sor, leendő mérnökökből álló hallgatóság előtt.

Bosch: közel 60 éve az űrkutatásban

A jövő technológiáit és innovatív megoldásait szállító Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége ma elsősorban az elektromobilitásra, az önvezetésre, a generatív AI-alapú szoftverfejlesztésre és az IoT megoldásokra fókuszál. Ugyanakkor a vállalatcsoport az űrkutatásban is letette a névjegyét, hiszen közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben. „Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch csoport és napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz. Később a bolygóközi elektromágneses tereket tanulmányozták a Bosch kutatói, és az Ariane-1 európai hordozórakéta hűtésének kialakításába is bekapcsolódott a cég. A nyolcvanas években nemzetközi elismerést váltott ki a Bosch műholdstabilizáló rendszere, melynek segítségével a jeleket pontosan a Föld megfelelő vételi területe felé lehetett irányítani. Egy űrsikló-küldetésben két Bosch gyújtógyertya biztosította a geofizikai kísérlet energiaellátását. A NASA Phoenix Mars-missziója során pedig a Bosch egyik leányvállalatának speciális fúrója játszott fontos szerepet a talajminták vételében. Néhány éve pedig már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott: a Bosch az amerikai Astrobotic-kal közösen egy érzékelőrendszert fejlesztett ki SoundSee néven. Ez a megoldás az űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és AI segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket, így növelve az űrexpedíciók biztonságát és az alkalmazott berendezések megbízhatóságát.

bosch, bme, kutatás, űrkutatás

Egyedül nem megy – még a mesterséges intelligenciának sem

Akárcsak az űrtechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztési programokban, a Bosch innovatív, mesterséges intelligencián alapuló termékeiben és szolgáltatásaiban is elsődleges szempont a megbízhatóság és a biztonság. Ezek az alapvető követelmények a Boschnál zajló átfogó fejlesztési folyamatok összes fázisában megjelennek.

A mesterséges intelligencia egyre jobban használható a technológiai fejlesztésekben, hiszen a gépi tanulás megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a folyamatokat. Felmerülhet a kérdés, hogy az AI elveheti-e a fejlesztők, mérnökök munkáját a jövőben. „Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, így például űrhajót tervezni és komplex fejlesztéseket sikerrel elvégezni sem tud egyedül a mesterséges intelligencia. A fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Amikor az emberek elakadnak a feladatokban, koncepciót váltanak, új megoldásokat keresnek, kutatnak és technológiát fejlesztenek. Új ötletek nélkül nem lehet újat alkotni!” – emelte ki dr. Csilling Ákos a XXI. Simonyi Konferencián.

bosch bme űrkutatás

A Bosch és a BME együtt képzi a jövő mérnökeit

A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. Hosszú távú stratégiája részeként fontos szakmai partnerként tekint a hazai egyetemekre, amelyek a Bosch egyedülálló innovációs ökoszisztémájának nélkülözhetetlen szereplői. A technológiavezető vállalat küldetésének tartja a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítését, a jövő mérnökgenerációjának képzését. A Bosch és a BME partnerségének köszönhetően az egyetemi hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett beleláthatnak valós fejlesztési-gyártási folyamatokba, sőt részesei lehetnek konkrét ipari fejlesztési projekteknek, akár a mesterséges intelligencia területén is. „Már egyetemistaként az innovatív és kreatív problémamegoldást, valamint a kellő rugalmasságot érdemes elsajátítaniuk a hallgatóknak. Így tudják a mai gyorsan változó technológiai környezetben a tudásuk értékét nemcsak megőrizni, de folyamatosan fejleszteni is. Az AI így nem elvenni fogja, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkájukat” – fogalmazott dr. Csilling Ákos.


Szenvedélyünk a szabadidő – További friss híreket talál a Passzio.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Hirdetés

Friss

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

A mozi hazatér: a Sony bemutatja újdonságait

A Sony megújítja BRAVIA márkáját, hogy gazdagítsa az otthoni filmnézést és moziélményt....

Júniusban érkezik Magyarországra a Lenovo Legion Tab Android™ Gaming Tablet

A Lenovo bejelentette, hogy a Lenovo Legion Tab júniusban Magyarországon is elérhetővé válik. A 8,8...

10 meglepő NASA találmány, ami a mindennapi életünk részévé vált

Morzsaporszívó, babatápszer, láthatatlan fogszabályzó. Ma már hétköznapinak számító eszközök, melyekről nem is...

Új laptop vásárlása előtt állsz? Akkor ezt mindenképp olvasd el!

Ha te is épp új laptop vásárlása előtt állsz, akkor bizonyára felmerült...