2024. október 1-től folytatódik a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos változások sora. Ezúttal a devizaváltásokat terheli egy új, 0,45 százalékos, de legfeljebb 20 000 forint értékű állami elvonás, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték címén.

A változásokat a bankok eltérő időpontokban vezetik be és egyelőre csak a vállalkozói ügyfeleik számláit terhelik meg. Jövőre azonban a lakosság is fizetni fogja ezt az új illetéket.

A pénzügyi tranzakciós illetéket 2024. augusztus 1-től emelte meg a kormányzat, a korábbi 0,3 százalékos, tranzakciónként legfeljebb 10 000 forint mértékről 0,45 százalék, tranzakciónként legfeljebb 20 000 forint mértékre. A plusz terhet a lakosság felé idén még nem háríthatják át a bankok.

Már júliusban ismert volt, hogy az illetékemelést egy új illetékfajta is kíséri majd 2024. október 1-től, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték címén – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ezt a devizaváltás, devizakonverzióval vásárolt egyes értékpapírok vétele és a konverzióval járó swap (csereügylet) megbízás esetén kell megfizetni. A lakosság az év végéig mentesül ennek megfizetése alól, de a vállalkozások nem.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a tranzakció értékének 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Ha a tranzakciót tranzakciós illeték is terheli – ilyen például egy devizaátutalás, vagy konverzióval járó készpénzfelvétel bankszámláról –, akkor mindkét illetéket meg kell fizetni.

Ez alapján akár 1,35 százalékos is lehet az állami elvonás mértéke a két illeték összeadódásakor.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre nem vonatkozik a tranzakció első 50 000 forintjára érvényes pénzügyi tranzakciós illetékmentességi határ, így azt már az első forinttól fizetni kell minden egyes devizaváltás (konverzió) esetén.

Az illetéket azonban nem az ügyfélnek, hanem a banknak, pénzügyi szolgáltatónak, valutaváltónak kell bevallania és megfizetnie az állam felé. Viszont nincs megtiltva, hogy ezt áthárítsák a pénzügyi szolgáltatók az ügyfeleikre, ezért – ahogy az eddigi példák is mutatják a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban – arra lehet számítani, hogy végső soron ezt az új terhet is az ügyfelek fizetik majd meg.

Az év végéig érvényes, lakossági áthárítási tiltás miatt a bankok elkezdték áthárítani a devizaváltást terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket a vállalkozói ügyfeleikre, de ebben nem egységesek jelenleg.

Egyes bankok átterhelnek, míg mások kivárnak

A BiztosDöntés.hu gyűjtése alapján jelenleg az alábbi bankok hárítják át ezt az új állami elvonást az ügyfeleikre:

• Erste Bank: 2024. október 1-től
• K&H Bank: 2024. október 30-tól
• MagNet Bank: 2024. október 1-től
• OTP Bank: 2024. október 1-től
• UniCredit Bank: 2024. október 1-től

Nem tett közzé még ilyen változtatást a nagy bankok közül a CIB Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és a Raiffeisen Bank.

A lakossági ügyfelek az év végéig biztosan mentesülnek az új díj megfizetése alól, de utána – bankonként valószínűleg eltérő dátumtól – nekik is meg kell majd fizetniük ezt az új illetéket.

A tranzakciók fajtájától függ az együttes állami elvonás

Az alábbi tranzakciók esetén kell megfizetni az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, továbbá az eddig is meglévő pénzügyi tranzakciós illetéket együttesen, a banki díjon felül, amely a következő mértékű lesz:

• devizaátutalás forintszámláról vagy más devizanemű számláról belföldre vagy külföldre: 0,9 százalék, maximum 40 000 forint
• készpénzfelvétel belföldön vagy külföldön, a számla devizanemétől eltérő valutában: 1,35 százalék, amiből a 0,45 százalékos díjrész 20 000 forintban maximalizált
• valutaváltás: 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forint
• külföldi devizanemben végzett bankkártyás vásárlás boltban vagy webáruházban: továbbra is ingyenes, de legfeljebb évente egyszeri 500 forint lehet, korlátlan számú tranzakció után (a legtöbb bank elengedi ennek áthárítását)
• deviza alapú magyar állampapírok államkincstári vásárlása: továbbra is ingyenes
• Revolut, Wise és más külföldi, határon átnyúló fizetési szolgáltatók díjai: az eddigi gyakorlat szerint ezek a szolgáltatók nem hárították át a pénzügyi tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, így elképzelhető, hogy a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékkel sem teszik majd ezt

Devizaváltás kedvező árfolyamon: megy vagy marad?

A Revolut és Wise a magyar bankokénál kedvezőbb devizaárfolyamai miatt számos magyar ügyfél ezeknél a szolgáltatóknál váltotta a pénzt konverziót igénylő művelet esetén. Ennek megakadályozására az utóbbi két évben egyre több bank, az Erste, a Gránit Bank és az OTP Bank vezetett be meghatározott havi keretig nagyon kedvező árfolyamot a lakossági ügyfelei számára.

Kedvezőbb átváltást biztosít a Raiffeisen Bank is a mobilalkalmazás vagy az internetbank szolgáltatáson keresztül.

Ha az ügyfél ezekkel a szolgáltatásokkal vált devizát két alszámlája között, akkor ugyancsak meg kell fizetni a 0,45 százalékos, 20 000 forintban maximált kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ezzel azonban még mindig kedvezőbb marad az árfolyam, tehát még az új állami elvonással együtt is megéri a pénzt átváltani ezekkel a szolgáltatásokkal.

Az OTP Banknál a kedvező devizaárfolyamos szolgáltatás a forintszámláról történt külföldi bankkártyás költésekre is vonatkozik, ez esetben nem kell megfizetni ezt az új, kiegészítő illetéket.

Gergely Péter szerint valószínű, hogy ezek a kedvezményes árfolyamok továbbra is megmaradnak, főleg, ha a Revolut és a Wise nem vezeti be a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ebben az esetben ugyanis a magyar bankok eleve hátrányosabb helyzetbe kerülnek az új elvonás áthárítása miatt.

A BiztosDöntés.hu szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy erre vonatkozóan legkorábban november elejétől lehet majd pontosabb információkhoz jutni, hiszen a bankok ekkor kezdik majd közölni a januártól érvényes lakossági hirdetményeiket, melyek az áthárítást tartalmazhatják majd.

Aki nagyobb összegű valutaváltást vagy devizaváltást tervez a közeljövőben, annak még az idei évben érdemes átváltania a pénzét, mert azzal biztosan megússza ezt az új állami elvonást.

A jövő év első felében a lakossági ügyfelek egyszerre szembesülnek majd

• a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres megemelésével
• az új kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével és
• a szokásos, évi egyszeri inflációs díjemeléssel.

Mindezek alapján a lakosság a szokásosnál jóval magasabb mértékű banki díjemelésekkel találkozhat majd 2025 első felében.

Szenvedélyünk a szabadidő – További friss híreket talál a Passzio.hu főoldalán! Kövesse a TechKalauz technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!